A magyar emberek jelentős részét egyáltalán nem érdekli a Brexit, illetve nem is nagyon érti mindezt. Nem így azok, akik kint élnek valahol Nagy-Britanniában, vagy rokonuk, barátjuk keresi arrafelé boldogulását. Pedig rajtuk kívül is mindenkit érint Magyarországon mindaz, ami a szigetországbeliek uniós kilépésével jár, mert rossz esetben nagyon is fájni fog mindannyiunknak a változás.

   S hogy valójában miről is szól a Brexit megállapodás, amelyet Brüsszelben örömmel, Londonban viszont kétkedve fogadtak? A lényeget foglalta össze az Euronews.com összeállítása.

   Mint köztudott, egy erre irányuló népszavazás eredményeképpen Nagy-Britannia jövő márciusban kilép az unióból, ezután 2020 végéig egy átmeneti időszak következik. Ezalatt London nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, de a kötelezettségei megmaradnak.
   Az átmeneti időszak végéig egy közös vámterület jön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió részvételével. A cél ezzel az volt, hogy megakadályozzák a vámhatár létrejöttét Írország és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország között, emiatt ugyanis kiújulhatna a fegyveres konfliktus.
(A Vétó megjegyzése: érdemes felidézni háborúskodás okait. 1937-ben a sziget katolikus-déli területeiből megalakították a független Ír Szabad Államot, amit Nagy-Britannia csak 1945-ben ismert el. A javarészt ír protestánsok lakta Észak-Írország kérdése azonban még továbbra is megoldatlan maradt. A sziget északi része ugyanis felekezetileg és politikailag ugyancsak megosztott volt: amíg a protestánsok kitartottak Nagy-Britannia mellett, addig az Észak-Írország népességének egyharmadát adó katolikusok az egységes és független Írországért szálltak síkra.
   Az észak-ír katolikusok kezdetben még békés eszközökkel küzdöttek céljaikért, de 1969-től az IRA, az észak-írek félkatonai terrorszervezete is bekapcsolódott a függetlenségi mozgalomba, amelynek következménye a konfliktus elmérgesedése lett. 1976-ig mintegy 1500 ember életét követelte a vallási köntösbe bújtatott politikai konfliktus – írta az Ng.hu. 1998 áprilisában született meg az északír rendezésről szóló megállapodás, amelyet utólag „nagypénteki megállapodás” néven emlegetnek.)
   Visszatérve a Brexithez, a vámunióról szóló egyezség mindaddig fennmarad, amíg nem rendezik az északír határ kérdését. Az átmeneti időszak 2020 végén lezárul, ugyan, de egyszer meghosszabbítható időkorlát nélkül, vagyis a valódi kilépés elvileg bármeddig elhúzódhat, ezért bírálja sok brexit-párti politikus az egyezséget.
   Szintén fontos része az alkunak az állampolgárok jogaira vonatkozó fejezet. Azok, akik az átmeneti időszak végéig tartózkodási engedélyt szereznek a másik fél területén, jogosultak lesznek a maradásra a családtagjaikkal együtt. Ez azt jelenti, hogy egy magyar polgár, aki 2020 vége előtt legálisan letelepszik és munkát vállal a szigetországban, a későbbiekben is ott maradhat.
   A megállapodás része még, hogy a jövőben is fennmarad a vízummentes utazás a felek között. London és Brüsszelben a későbbiekben szeretne megegyezni halászati kérdésekről, arról, hogyan használhatják a másik felségvizeit, a Gibraltárt érintő kérdésekről pedig a spanyol és a brit kormánynak kell majd kétoldalú egyezséget kötni – áll abban az összefoglalóban, amelyet az Euronews.com készített a Brexit megállapodásról.