Fejér megye több olyan területtel is büszkélkedhet, amelyek kiemelt természetvédelmi értékekkel bírnak, de ezek megóvása egyáltalán nem könnyű és végképp nem olcsó feladat. Egy négyéves projekt keretében minderre több mint félmilliárd forint jut.

   A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Velencei-tavi Madárrezervátum hatvan éves évfordulója keretében mutatták be a szakemberek, hogy hogyan áll a „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében” elnevezésű projekt – számolt be az eseményről a Feol.hu.

   Ahogy Schlett Andrea projektvezető a dinnyési Templomkert Hagyományőrző Központban tartott ünnepségen elmondta, 2016-ban indult a vizes élőhelyek rehabilitációja, helyreállítása, amely folyamat 2020-ig tart és erre összesen 530 millió forintot költhetnek négy Fejér megyei területen, a Velencei-tavi madárrezervátumban, a Dinnyési-fertőn, a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetben és a Sárréti Tájvédelmi Körzetben.
   A cél a megfelelő vízellátás biztosítása, az inváziós fajok eltávolítása és a térségek bemutatása. Mint a szakember elmondta, főképp a keskenylevelű ezüstfa az az idegenhonos növényfaj, amely országos szinten, ahogy Fejér megyében is nagy gondokat okoz. Nagyon agresszív és gyors növekedésű fajról van szó, emiatt az őshonos és természetvédelmi szempontból értékes fajokat kiszorítja, ezért legalább a védett területeken megpróbálják eltávolítani azokat.
   Az eseményen elhangzott: 2010-re az ország 9 százaléka védett lett, amely 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, mintegy 180 természetvédelmi területet és 850 ezer hektárt jelent. Ennek a korszaknak még sincs vége, ugyanis azóta is történt több védetté nyilvánítás.
   Tóth István, Gárdony város polgármestere az illegális hulladéklerakókról beszélt. Ahogy fogalmazott: az önkormányzatok tehetetlenül állnak a rájuk öntött illegális hulladék előtt. Ennek megoldásában törvényi szigorításokra lenne szükség. Az eseményről a Feol.hu számolt be.