Az emberek többsége élete során egyszer sem találkozik veszett rókával, vagy bármilyen veszettségben megbetegedett állattal, de ez nem vakszerencsének, hanem annak köszönhető, hogy hazánkban jelentős erőket megmozgatva és igen sok pénzt költve vakcinázzák a betegséget terjesztő rókákat.

   Idén ősszel Magyarország közel 42 ezer négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság. Az immunizációs program több milliárdos költségeihez az Európai Unió 75 százalékos társfinanszírozást biztosít.

   A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről dobják le, az immunizálás a lakott, sűrűn beépített területeket nem érinti. Vajda Lajos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese az állami hírtévé csütörtöki műsorában elmondta, hogy a rókák veszettség elleni vakcinázása 1992-ben kezdődött el a Nyugat-Dunántúlon, Ausztriával határos részen, 2007-re az egész országot lefedte. Ugyanakkor a kedvező járványügyi helyzetnek köszönhetően már csak a keleti és déli országrészben vakcináznak, jelenleg 9 megyében.
   Jelenleg Magyarországgal együtt az unió 13 országában vakcináznak, valamint Ukrajnában. Vakcinázáskor ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el. A vakcinát gyárilag egy pépesített hús közepébe helyezik. Annak elfogyasztása után a védettség a rókákban 2 hét alatt alakul ki. A tapasztalatok szerint a rókák mintegy 75 százaléka veszi fel a vakcinát – mondta el az igazgatóhelyettes.