Az internetet úgy ismertük meg és sok hibájával együtt úgy fogadtuk el, mint a szólás- és közlés szabadságának világméretű fóruma. Bár sok portálnak vannak moderátorai, akik a bántó tartalmakat kigyomlálják a világhálóról, jószerével mégis mindet meg lehet írni, fel lehet tölteni a netre. Nos úgy tűnik, ha a politikusok rosszul döntenek ezt a feltétlen szabadságot Európában el lehet majd felejteni.

   Nagy többséggel megszavazta a vitatott szerzői jogi szabályozási tervezetét szerdán az Európai Parlament plenáris ülése. A képviselők 438:226 arányban fogadták el a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

   A nagy port kavaró korábbi verzió értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy minden, valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmat töröljenek. Ezen enyhítettek a mostani kompromisszumos változatban, csak annyit írnak, hogy a közösségi médiaoldalakat felelősségre kell majd vonni az ott közölt jogsértő tartalmak miatt. Noha kötelező előzetes szűrésről már nincs szó, az ellenzők szerint az olyan óriáscégek, mint például a YouTube, így is bizonyos algoritmusokat fognak bevezetni annak érdekében, hogy megfeleljenek az esetlegesen életbe lépő új szabályoknak.
   A javaslat másik kulcselemeként az EP biztosítani kívánja, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek az általuk felhasznált tartalmak után a művészeknek és a hírszolgáltatóknak. Utóbbi kapcsán a parlament ráadásul azt kéri, hogy maguk az újságírók, ne pusztán a kiadók részesüljenek a bevételből. A cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelentené még a szerzői jogok megsértését.
   A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor az EP úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.
   Sokak szerint azonban az új előterjesztés mindössze kozmetikázott változata az előzőnek. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát – írta az MTI.