Korosodó színésznők szokták panaszolni, hogy ifjúkori sikereik után középkorúan, vagy idősebben már nemigen foglalkoztatják őket a színházak, mert a színdarabokban kevés a korosztályuknak megfelelő női szerep. Úgy tűnik a nőknek nem csak a színpadokon, de a magyar politikában sem nagyon osztanak szerepeket.

   Több komoly bírálatot fogalmazott meg Magyarországról az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM). A kedden elfogadott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy alacsony a nők aránya a politikai döntéshozó pozíciókban.

   Az ország az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén. A magyar parlamenti képviselők csupán 10 százaléka volt nő, ez pedig a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter eddig.
   A FEMM szerint a női egyenjogúság az egyik európai alapérték, Magyarország pedig folyamatosan távolodik ettől. Megállapításuk szerint az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai.
   Aggodalmukat fejezték ki azon retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet. Ráadásul a civil szervezeteket megpróbálják egyre nagyobb ellenőrzés alá vonni. Mindez negatív hatással van több jogvédő csoport működésére.
   A dokumentum szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.