A kábítószer után a második legjobb üzlet az ételhamisítás

elelmiszerhamisitas agrarszektor huMiközben óriásgyárak ontják a márkás termékeket, az ember sohasem tudhatja, hogy valóban megbízható-e az az áru, amit megvett, nem véletlenül az eredetinek a hamisítványa. Hatványozottan veszélyesebb ugyanakkor, ha nem egy edzőcipőt, karórát, vagy farmernadrágot, hanem ellenőrizhetetlen eredetű élelmiszert veszünk.

   Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VII. nemzetközi művelet során.

   Mindezt Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón, Budapesten. A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.
   Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegencukortalom és nyomon követési hiányosság miatt is közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával.
   A világon évente 55 milliárd dollárra becsülik az élelmiszerhamisítási kárt, a hamisítás az unió felmérése szerint a kábítószer után a második legnagyobb üzlet. A nemzetközi műveletben a világ 65 országa vesz részt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek.
   A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor a szakemberek azt javasolják, hogy a fogyasztók ne vegyék meg – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón.