Hétfőn még elkeseredetten villogott az előző napi orkánerősség szél után már csak szellőnek tűnő szélben az agárdi viharjelző, de mint kiderült, ez az elmúlt félévben cseppet sem volt újdonság. Ritka szeles hónapokat tudhatunk magunk mögött.

   Jóval több vihart jeleztek idén az április 1. és október 31. között működő viharjelző rendszerek a Velencei-tónál, a Balatonnál, és a Tisza-tónál, mint tavaly – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság MTI-hez kedden eljuttatott közös közleményéből.

   Az információból az is megtudható, hogy a három tónál 1300-2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ez pedig 300-400 órával több, mint az előző évben volt. 2010 óta az idei számított a második legviharosabb esztendőnek.
   A meteorológiai szolgálat összesítése szerint a Balatonra idén 13 erősebb vihar csapott le, ami jelentős emelkedést mutat a tavalyi öthöz és a tavalyelőtti kilenchez képest. (Mindez többségében érintette a Velencei-tavat is.). A legnagyobb vihar július 10-én tört a tájra. Balatonaligán 157 kilométer/órás sebességű szelet regisztráltak. A szezon második legnagyobb vihara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkán erejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllökéseket mért.
   Az idei viharjelzési szezon első hat hónapja az elmúlt évek átlagánál 6-10 százalékkal bizonyult szelesebbnek. A lehullott csapadék mennyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagához képest – olvasható a közlemyénben.