Az óraátállítás egy ideje hozzátartozik az életünkhöz, ahogy a róla szóló viták is. Mind többen vannak, akik belefáradtak az órák előre és hátratologatásába és olyanok is szép számmal vannak, akik kárát érzik, ha eltolódik a megszokott idő. Pedig az eredeti cél, vagyis az energia megtakarítása még ma is fennáll.

   A tavaszi óraátállításkor jelentős villamosenergia-megtakarítás mutatható ki, amely ezt követően mérséklődik, de szeptember végéig is eltarthat – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerdán az MTI-vel.

   A szolgáltató a vasárnap hajnali óraátállítás közeledtével becsülte meg az 1980 óta működő intézkedés hatásait. Közölték, hogy a március 26-i óraállítást követő 6 napon az előző hét azonos időszakához viszonyítva a 9 gigawattórát is meghaladta a csökkenés. Azonos körülmények esetén naponta 1-2 százalékos lehet a megtakarítás, amely jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik.
   Ahogy a cég közleményében áll, az Európában egységesen elfogadott óraátállítási rendszerben a helyi idő március végétől október végéig egy órával előbbre áll az időzóna idejéhez képest, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig a normál, vagyis a téli időszámítás érvényes. Ennek köszönhetően a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani.
   A Mavir becslése szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető. A kisebb fogyasztás a káros anyagok kibocsátását is mérsékli, a rendszer ezért a környezet védelmét is támogatja – áll a közleményben.