Mindazok, akik arra kényszerülnek, hogy a magyar egészségügyi rendszer szolgáltatásait vegyék igénybe, régóta érzik, hogy a hazai gyógyító rendszer megfelelő működtetése az egyik legkevésbé lényeges feladata a magyar kormányzatnak. Most már papír is van erről.

   Az EU tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót, az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra – derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből.

   Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás a legkevesebb Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) volt a vizsgált 2015-ös évben. A legtöbbet Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8,0 százalék) fordított az egészségügyre.
   A dokumentum készítői megjegyezték, hogy a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.
   Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), Dániában (4094 euró), Hollandiában (3194 euró), Svédországban (3170 euró), Ausztriában (3149 euró), Írországban (3138 euró) és az Egyesült Királyságban (3020 euró) volt.
A téren legrosszabb a helyzet Romániában (340 euró), Bulgáriában (343 euró), Lettországban (468 euró), Lengyelországban (520 euró), Cipruson (532 euró) és Magyarországon (592 euró).