Azt manapság senki sem állíthatja, hogy a hazai egészségügy és oktatás, vagy éppen a szociális ágazat jó állapotban lenne, hiszen ezekre az Európai Unió átlagánál kevesebbet költ a kormányzat. De azért – ha nem vagyunk betegek, nélkülözők, vagy nincs iskolás gyerekünk – van okunk a büszkeségre is.

   Az Európai Unió tagországai átlagosan a bruttó hazai termékük (GDP) egy százalékát költik szabadidős, kulturális és vallási tevékenységek támogatására. A tagállamok GDP-arányos listáját Magyarország vezeti 2,1 százalékkal – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.

   Az EU országai 2015-ben közel 153 milliárd eurót fordítottak szabadidős, kulturális és vallási tevékenységekre, ami az össz-GDP mintegy egy százalékát tette ki.
A bruttó hazai termékhez viszonyítva a legtöbbet Magyarország fordította erre a célra (2,1 százalék), a második Észtország (2 százalék), melyet Dánia, Bulgária és Lettország követ. A skála másik végén Írország (0,6 százalék), illetve az Egyesült Királyág, Görögország és Olaszország (0,7 százalék) található.
   Lakosságarányosan a listát Luxemburg (1068 euró/fő) vezeti, amelyet Dánia (843 euró/fő), Finnország (565 euró/fő), Hollandia (561 euró/fő), valamint Svédország (499) követ. A lista végére Románia (97 euró/fő), Bulgária (106 euró/fő) és Görögország (113 euró/fő) került. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon nagyjából 240 euró jutott egy főre, az uniós átlag pedig 299 euró/fő volt 2015-ben.