Sokan bosszankodnak, amikor munkájuk során tevékenységükről, az azzal érintett területekről, anyagokról, személyekről, eszközökről számszerű tényeket kell közölniük, pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy korszerű statisztika adatok nélkül egyetlen gazdaság sem működhet.
Keleti Károly vezetésével 1867. május 25-én alakult meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretei között hatfős statisztikai szakosztályként a mai hivatal elődje, vagyis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hivatalos magyar statisztika fennállásának 150. évfordulóját ünnepli.
Minderről Vukovich Gabriella, a KSH elnöke szerdán, Budapesten, az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen beszélt. Felidézte, hogy a hivatal 1871-ben önállósodott Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal néven, ekkor kezdődött a nemzeti statisztikai hivatal független működése.
Ahogy beszédéből kiderült, a statisztika törvényi háttere Keleti Károly (1833-1892) kezdeményezésére 1874-ben alakult ki, napjainkig összesen hét törvényt adtak ki a statisztikai tevékenység szabályozására. A legutóbbi az idén január elsején lépett hatályba.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt 150 év rendkívül gazdag eredményeket hozott a statisztikatudomány, a statisztikai megfigyelés és adatgyűjtés, a statisztikai módszertan és alkalmazások, valamint a statisztikai szervezet és oktatás területén.
Freid Mónika, a KSH elnökhelyettese elmondta: a hivatalt 22 elnök irányította, a jelenlegi a 23. Az elnökök két Nyitrai Ferencné, valamint a jelenlegi elnök, Vukovich Gabriella kivételével férfiak voltak. A hivatal történetének első harminc éve nem volt zökkenőmentes, 1898-ig, a statisztikai palota, vagyis a jelenlegi Keleti Károly utcai székház átadásáig kilencszer költözött.
Az elnökhelyettes elmondta, hogy a KSH könyvtára Magyarország első közkönyvtára és egyik legnagyobb szakkönyvtára, 1897-óta kötelespéldány-jogosultsággal rendelkezik, azaz minden Magyarországon megjelenő kiadványból megilleti egy példány. Az intézmény mindenki számára nyitott – tette hozzá.