Ha a magyarországi áldatlan egészségügyi helyzetet szemléljük, gyakran gondolunk arra, hogy a fejlett nyugati államokban bizonyára minden sokkal jobb a gyógyításban. Most már papír van arról, hogy nem sokat tévedünk ezzel a feltételezésünkkel.

   A legújabb, összesen 195 ország egészségügyi rendszereit rangsoroló vizsgálat szerint azért nem kell teljesen elkeserednünk, több mint más-félszáz ország egészségügye a miénknél is rosszabb. Az adatokról a Thelancet.com-ban megjelent tanulmány alapján az Arsratio.hu írt.

   A tanulmány, amelynek címe: Global Global Burden of Disease Study, a világ 195 országában 1990 és 2015 közötti időszakban vizsgálta az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és minőségi mutatók alapján a személyes egészségügyi ellátással kapcsolatos halálozásokat.
   A természettudományokkal foglalkozó portál írása szerint a sok szempontra kiterjedő tanulmány szerint a több mint egymillió főt számláló országok közül az egészségügy helyzete alapján az első helyet Svájc érte el, szorosan mögötte található Izland, Svédország, Norvégia, Ausztrália, Finnország, Spanyolország a Hollandia, Luxembourg.
   Az első 20 ország közül Ausztrália és Japán kivételével mind nyugat európai, és szinte mindegyikük rendelkezik valamilyen általános egészségügy támogatással.
A kutatók a tanulmányhoz az Egészségügyi Elérhetőség és Minőség indexet használták (HAQ), amit 32 megfelelő kezeléssel és orvosi ellátással megelőzhető betegségek által bekövetkező halálesetek alapján állítottak fel és hasonlítottak össze az 1990-ben gyűjtött adatokkal. Szinte az összes országban javult az állapot a vizsgált időszakban, viszont több ország – főleg afrikai és óceániai – még inkább hátrébb került a többihez képest. Afganisztán, Haiti és Jemen kivételével az utolsó   30 ország mind a Szubszaharai Afrika területéről került ki, a Közép-afrikai Köztársasággal az utolsó helyen.
   A több száz szakértőt magába foglaló konzorcium vezetője, Christopher Murray elmondta, hogy az elmúlt 25 évben tapasztalt javulás ellenére az egészségügyi rendszerben, a legjobbak és a legrosszabbak közötti egyenlőtlenség tovább növekedett és az is kiderült, hogy az alapellátás minősége több országnál is alacsonyabb volt, mint amit a gazdasági és fejlettségi szintjük indokolna.
   A legnagyobb alul-teljesítők Ázsiából kerültek ki, köztük Indonéziával, a Fülöp szigetekkel, Indiával és az apró Brunei, amíg Afrikában Botswanának, Dél Afrikának és Lesothonak volt a legnagyobb lehetősége a növekedésre. A leggazdagabb országok közül az Egyesült Államok teljesített legrosszabbul, ahol ennek ellenére a legmagasabb az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke.
   Meglepő, hogy sem Kanadának, sem pedig Japánnak nem sikerült bekerülnie az első 10-be, és az Egyesült Államok is csak 35. lett. Magyarország a 38. helyen végezte, a legújabb összesen 195 ország egészségügyi rendszereinek rangsorán – derül ki a Thelancet.com-ban megjelent tanulmányból.