Manapság ha valaki azt mondja, hogy nincs internete, vagy e-mail címe, arra igencsak furcsán néznek az emberek, ráadásul számtalan ügyet jószerével már csak online lehet elintézni. Ennek ellenére meglepő, hogy még mindig nagyon hátul kullogunk a digitális világban.

   Magyarország uniós összesítésben a tavalyihoz képest egy helyet rontva a 21-ik helyen áll a tagállamok digitális gazdasági és társadalmi fejlettségét mérő 2017-es mutató szerint, amelyet pár nappal ezelőtt tettek közzé Brüsszelben – írta a Bruxinfo.hu.
   Magyarország hivatalos uniós portáljának írása szerint a magyarok használják a legnagyobb arányban a közösségi hálózatokat, de a digitális technológiák kevéssé vannak jelen az üzleti szektorban, a digitális közszolgáltatások fejlettségi szintjét illetően pedig az utolsó előtti helyet foglaljuk el.
   Az Európai Bizottság 2017. évi digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget mérő eredménytáblája öt fő mutató (összekapcsoltság, humán tőke, internethasználat, a digitális technológia alkalmazása és a digitális közszolgáltatások) alapján osztályozza és rangsorolja az EU 28 tagállamát. Magyarország ebben a rangsorban csak Ciprust, Lengyelországot, Horvátországot, Olaszországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát tudta maga mögé utasítani.
   A listavezető Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia ezzel szemben nem csak az európai, de a világranglista élén is áll, lehagyva többek között Dél-Koreát, Japánt, az USA-t.
   Magyarország az internethasználat terén érte el a legelőkelőbb, 12-ik helyezést. A közösségi oldalak használatában Európa bajnokok vagyunk: egyetlen uniós tagállamban sem szörfözik a lakosság olyan nagy aránya (83%) az interneten, mint nálunk. A magyarok a legfalánkabb internetes hírfogyasztók közé is tartoznak, 88 százalékuk tájékozódik hírekről a világhálón, ami az 5-ik legmagasabb adat az EU-ban. Zenét, videót és különböző játékokat is nagy arányban hallgatnak, illetve néznek az interneten a magyarok (81%). Ezzel szemben nagyon kevesen intézik banki ügyeiket (44%) és vásárolnak (48%) interneten, legalábbis jócskán elmaradnak az uniós átlagtól.
   Az összekapcsoltság terén mind a kínálati, mind a keresleti oldalon előrelépést lát az Európai Bizottság Magyarországon, amit az előző évi 16-ikkal szemben a 14-ik hely is jelez. A háztartások következő generációs lefedettsége átlag feletti, 81 százalékos. A nagy sebességű (30 megabájt/másodperc) szélessávra a használók 55 százaléka fizetett elő, ami a tizedik legmagasabb szám az EU-ban. A háztartások 92 százalékának van hozzáférése a 4G-hez (az uniós átlag 84%), és a vezetékes széles sávhoz való hozzáférés ára is a legkedvezőbbek között van az unióban. A mobiltelefonos szélessávú hozzáférés tekintetében az utolsó, 28-ik helyen állunk.
   Az eredménytábla jelentős növekedést mutat 2015 és 2016 között az internetet használók számában és arányában, hiszen a lakosság 78% használ internetet. Ugyanakkor a lakosságnak körülbelül csak a fele sajátította el legalább a digitális alapképességeket. Összességében a humán tőke szempontjából a 18-ik helyen áll Magyarország az uniós rangsorban.
   A digitális technológiák alkalmazása terén már sokkal kevésbé biztató a helyzet. Itt csak a 24-ik helyet foglaljuk el a rangsorban. Miközben több magyar üzleti vállalkozás használja a közösségi médiát, az elektronikus számlázást, a felhőt vagy az elektronikus kereskedelmet, a Bizottság úgy látja, hogy az üzleti szféra más országokkal összevetve kevésbé használja ki a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket. A cégek mindössze 13 százaléka használja a közösségi médiát, 8 százalékuk állt át az elektronikus számlázásra, a kkv-k 12 százaléka folytat online értékesítést, és mindössze 4,5 százalékuk értékesít online a határokon túl.
   Valamennyi digitális mutató közül a digitális közszolgáltatások területén a leggyengébb a magyar teljesítmény – az előző évi 24-ik helyről idén a 27-ik helyre csúsztunk vissza. Van bizonyos javulást a közszolgáltatások online nyújtásának terén, de ez még mindig elmarad az uniós átlagtól. Tavaly például az internetet használóknak mindössze a 30 százaléka használta az elektronikus kormányzat szolgáltatásait – áll a Bruxinfo.hu írásában.