A Fejér megyei költők és írók emlékfalát a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kezdeményezésre 2014 augusztusában avatták fel Agárdon, Gárdonyi Géza szülőházának falán, ahol szombattól Csoóri Sándor portréjával együtt már 23 irodalmi nagyságra emlékezhet a hálás utókor.

   A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja Zámolyon született 1930. február 3-án és 2016. szeptember 12-én, Ürömön hunyt el.

   Csoóri Sándor 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a Mafilm dramaturgja volt.
   Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.
   A költő a népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás egyik meghatározó egyénisége volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke lett. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.