A Velencei-tó környékén élők többsége bizonyára hallott a területekről, de a legtöbben még soha nem jártak ott, pedig a Madárvárta és a madárrezervátum, ahogy a Dinnyési Fertő is megéri, hogy – kizárólag szakember kísérővel – megismerjék az emberek.
Bruttó 530 millió forintból újul meg négy, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhely Fejér megyében. A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület mellett a Sárréti Tájvédelmi Körzet és a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet a kedvezményezett.
A Gárdonyhoz tartozó Dinnyés település nyugati határában helyezkedik el a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, amely eredetileg egybefüggő tó volt, de a feltöltődés miatt levált az úgynevezett magterületről. Így a Velencei-tavat nyílt vízfelület, míg a Dinnyési Fertőt nádasos, úszólápos, kevés nyílt vizes terület jellemzi. A két tó azonban kiegészíti egymást, szerves részei egymásnak. Számtalan madárnak, köztük a gémféléknek, a nagy kócsagnak és a kanalas gémnek, nyári lúdnak kedvenc táplálkozó és költőhelye a terület, amelynek szélén guvat, bíbic, és haris is költ. A ragadozók közül rendszeresen látni kék és vörös vércsét, ott fészkel a barna rétihéja, és a kabasólyom, ahogy még több madárfaj is. Az állatvilága mellett a Dinnyési Fertő növényvilága is igen értékes.
A Dinnyési Fertő területére csak engedéllyel lehet belépni, de egy jó távcsővel már a vasúti töltés oldalából vagy a dinnyési határból is csodálatos látványban lehet része az érdeklődőknek. A terület megújítása során a nyílt vízi területet fejlesztik, a vízutánpótlást biztosítják a zsilipek és töltések javításával. Kopár fészkelő sziget kialakítását tervezik, illetve megfigyelőtornyot építenek.
A Velencei-tavi madárrezervátum területe 1958 óta védett természetvédelmi terület. A gémfélék közül a nagy kócsag, az íbiszfélék közül a kanalasgém fészkel rendszeresen az öreg nádasokban, a tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbos vöcsök, a sekély vizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ ott a nyári lúd, októbertől a vetési ludak éjszakáznak a tavon.
Ragadozó madarak közül a nádasokban barna rétihéja költ, ősztől tavaszig gyakran látható a kékes rétihéja. Különösen a nádas parti sávjában és nádszegélyeken gyakoriak a nádi énekes madarak. A védett területen ma is fellelhetők az érdekes úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő.
A Velencei-tavi madárrezervátumban a fejlesztés során nyílt vízfelületet létesítenek a madármegfigyelésekhez, visszaállítják a szikes tószegélyt, a megfigyelőtornyot pedig átépítik.