Vitathatatlanul hatalmas a választék a hazai szupermarketekben, élelmiszerboltokban, köszönhetően az uniós szabadpiacnak. Ugyanakkor ennek a bőségnek vannak árnyoldalai is, hiszen sokszor érzik úgy a vásárlók, hogy baj van a minőséggel.

   A zöldségek, gyümölcsök, mogyorótermékek és a halak minőségével van a legtöbb gond az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság éves összegzéséből, amelyről az Agrárszektor.hu írt.

   Arra mindenképpen büszkék lehetünk, hogy hazánk nincs rossz helyzetben, mert az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) közzétett 3000 bejelentés kevesebb mint 1%-a érintette a magyar előállítású terméket 2015-ben.
   A szakportál cikke szerint a több mint 35 éve működő élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer lehetővé teszi a tagállamok hatóságai közti gyors információáramlást – szögezte le közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A rendszer segítségével számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.
   A rendszer működéséről az Európai Bizottság minden évben jelentést készít. A nemrég megjelent összegzésből kiderül, hogy 2015-ben 3049 bejelentés jelent meg a RASFF-on, 3,4%-al kevesebb, mint 2014-ben. Ezek 90%-a élelmiszerekhez kötődött. A legtöbb probléma EU-s szinten a zöldségekkel és gyümölcsökkel, a mogyoróval, mogyorótermékekkel, magvakkal, valamint a hal- és haltermékekkel volt. A jelentős, sok tagállamot érintő esetek között szerepelt például aflatoxinnal szennyezett keksz, atropint és szkopolamint tartalmazó bio polenta, de hisztamint tartalmazó szardella filé is. Magyarországon előállított termékkel 21 esetben volt gond, ami a RASFF bejelentésnek kevesebb, mint 0,7%-a.
   Olyan RASFF ügy, amely valamely ok miatt hazai vonatkozásúvá vált, 86 volt 2015-ben. Ebből 72 élelmiszerrel, 4 takarmánnyal és 10 élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozott. A legtöbb gond a gyümölcsökkel, zöldségekkel, illetve a gabona és pékáru termékekkel adódott. Kisebb számban kellett különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, valamint élelmiszerekkel érintkező anyagokkal kapcsolatban eljárni – közölte a Nébih.