Az ma már szinte mindenki előtt világos, hogy számtalan korrupciós ügy gyanúja árnyékolja be a kormánypártok és az állam működését, még ha büntetés, de még csak vizsgálat sem nagyon történt emiatt. A polgárok zöme nem csak a zsebre és pártpénztárakra dolgozó politikusokat ítéli el, de az adóelkerülést is.

   A magyarok háromnegyede elutasítja az állam megkárosítását, miközben ugyanennyien tartják jellemzőnek az adókerülést a gazdaságra a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatása szerint.

   Az MTI-hez a múlt hét végén eljuttatott közlemény szerint a megkérdezettek a készpénzalapú ágazatokat, az építőipart és az egészségügyet tartják a szürkegazdaság által leginkább érintettnek. A felmérés 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült május 2-18. között.
   A felmérésben résztvevők háromnegyede egyáltalán nem értett egyet azzal az állítással, hogy az állam megkárosítása elfogadható cselekedet lenne, 24 százalék szerint viszont nincs baj azzal, ha valaki a közös kasszából vesz el, vagy – és ez a jellemzőbb –, nem tesz be oda az előírásoknak megfelelően.
   A hálapénzfizetést tartották a legelterjedtebbnek és a leginkább elfogadottnak a válaszadók a hét szürkegazdaságot segítő tevékenység közül, amelyet a kutatás vizsgált. A válaszadók 72 százaléka vélte úgy, hogy a hálapénzfizetés jellemző Magyarországon, és 22 százalékuk azt is gondolja, hogy elfogadható az orvosok és a betegek közötti borítékos tranzakció.
   A megkérdezettek több mint 60 százaléka találta jellemzőnek a gazdasági életre különböző adókerülő technikák alkalmazását, a feketefoglalkoztatástól a jövedelem eltitkolásán át a kreatív könyvelési trükkökig. Az adófizetés elkerülését 65 százalék tartja szokásos tevékenységnek, 16 százalékuk szerint nincs is semmi probléma ezzel.
   Hasonlóak az arányok a csúszópénz elfogadásánál, 64 százalék szerint jellemző és 17 százalék szerint elfogadható ez a cselekedet, a feketefoglalkoztatást 61 százalék véli elfogadhatónak és 17 százalék szerint jellemzi a magyar gazdaságot. A jogosulatlan állami támogatás igénybevételét a megkérdezettek 64 százaléka tartotta jellemzőnek Magyarországon, de elfogadhatónak már csak 13 százalék.
   A megkérdezettek 52 százaléka vélte úgy, hogy elterjedt a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosítása, elfogadhatónak pedig 15 százalék minősítette azt.
   A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civilszervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült 2016. május 2-18. között.