Olcsó húsnak híg a leve, tartja a magyar közmondás, és ha belegondolunk, az olcsó húskészítményekbe sem kerülhet sok hús. S bár ezek a termékek olykor ízletesebbek, mint a minőségi áruk, ez csak az ízfokozóknak és adalékanyagoknak köszönhető.

   Eltünteti a silány minőségű húskészítményeket a boltok polcairól a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosítása, amely többek között a termékek sótartalmát, a zsír-fehérje arányokat és a készítmények hústartalmát is szabályozza – írt a módosításról a Magyaridők.hu.

   A legfontosabb változás, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a gyártók a termék hústartalmába beleszámíthatták a mechanikailag lefejtett (msm) húst is, ami gyakorlatilag húsipari mellékterméknek felel meg, ezentúl a feltüntetett jelölés csak a valós hústartalmat tükrözheti.
   A módosítások alkalmazása után, ha a vásárló egy virslinél azt olvassa a termékleírásnál, hogy az 60 százalék hústartalmú, akkor biztos lehet abban, hogy az valóban húst és nem porcokat vagy csontról lebontott mellékterméket tartalmaz.
   Németh Antal iparági szakértő, a lapnak elmondta: az intézkedés amellett, hogy pontosítja, mit lehet húsnak nevezni egy termék jelölése során, az elvárt minimális hússzázalékot is megemeli az egyes készítményeknél. A virsli és a párizsi esetében ez az arány 51 százalék lesz, a termék pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhat mechanikusan lefejtett húst. Emellett a sótartalom is csökken, a pácolt, nyers sonkák esetében fokozatosan 5, a főtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra – derül ki a Magyaridok.hu írásából.