Háziorvosok tudják igazolni az állítás igazát: nem egy rendelésen a betegek száma meghaladja a százat, olykor a százhúszat is. Igaz a betegek mintegy fele csak gyógyszert írat fel, de a vizsgálandók hatalmas száma így is emberfeletti teljesítményt kíván egy-egy doktortól.

   Az adatok szerint nő az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma Magyarországon. A háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok száma 2014-ben 6665 volt, ezek 95 százaléka saját tulajdonú praxis.
   A háziorvosok a rendelőikben 2014-ben átlagosan 11 309 beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 beteg jutott, az egy betegre jutó átlagos idő 5 perc volt – írta a KSH.
   A praxisok leterheltsége között régiós szinten nincs nagy különbség, átlagosan 1479 embert láttak el. Az egy praxisra jutó lakosok száma a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, 4,8, illetve 4,2 százalékkal az átlag fölött, míg a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, 9,8 százalékkal az átlag alatt.
   A külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma 2009-ben kezdett meredeken emelkedni, 2012-ben meghaladta a kétezret, azóta enyhén csökken. 2009 és 2012 között az adott évben az orvosi oklevelet szerzettek száma alacsonyabb volt, mint ahány kollégájuk távozott.
   Az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás (6,1 százalék), az orvosi állások 4,5, a szakdolgozói állások 3,5 százaléka vár jelentkezőre. 2014-ben a humán egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 84, a szellemi foglalkozásúaké 72 százalékát tette ki. Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 1,7 százalékkal volt több 2014-ben az előző évinél – adta közre a KSH.