A munkanélküliség, a reménytelen várakozás az elhelyezkedésre, a biztos bevétel, a megélhetés hiánya sokak életét keseríti meg. Ha ebben történik javulás, az mindenképpen örömteli fejlemény.

   Az Európai Bizottság (EB) Magyarországról szóló 2016. évi országjelentése szerint sok előrelépés történt a munkanélküliség visszaszorításában, azonban szerkezeti problémák vannak a szegénység, szociális befogadás és a közmunkaprogram hatékonysága területén.

   Mindezt az EB Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi befogadás főigazgatóságának igazgatója mondta hétfőn, Budapesten. Barbara Kauffmann az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett műhelybeszélgetésen, az országjelentés munkaerőpaci és szociálpolitikai fejezetének bemutatásakor kiemelte: a februárban megjelent országjelentés az alapja a bizottság májusban megfogalmazandó országspecifikus ajánlásainak, amelyeket az Európai Tanács júliusban fogad el.
   Az EB az országjelentésben előrelépésként értékelte az álláskeresők kategóriákba sorolását, valamint az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetését, azonban megállapítása szerint problémát okoz a foglalkoztatási programok irányításában az, hogy több minisztérium felügyeli a területet.
Kérdéses az is, mennyire segíti a közmunkaprogram a visszatérést a munkaerőpiacra, van esélye a programba való beragadásnak. Az értékelés szerint olyanok is bekerülhetnek a programba, akiknek nem ez lenne a legjobb megoldás a munkaerőpiacra való visszatéréshez.
   Az EB szerint hátrányos, hogy az unióban Magyarországon folyósítják a legrövidebb ideig, 3 hónapig az álláskeresési járadékot, annak ellenére, hogy az átlagos álláskeresési idő 6 hónap.
A munkáltatók részéről felmerült, hogy problémát okoz a megfelelő digitális és technikai alaptudással rendelkező munkaerő megtalálása, nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel a munkaerőpiacra belépők. Elhangzott az is, hogy erre a duális képzési rendszer adhatja az egyik megoldást.