Rengetegféle kenyér van a boltok polcain és ez nagyon jó. Az már kevésbé, hogy a legtöbb pékáru egy nappal később már csak felületesen emlékeztet a korábbi finomságra, ráadásul a vásárló soha nem lehet biztosa abban, hogy amiért fizetett, az benne is van mindennapi kenyerében.

   Változik a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása. Ennek értelmében például, ha rozskenyeret veszünk, abban már valóban nagyobb mennyiségben lesz a rozs, mint a búza.
   A rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér.
   A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák, mint a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt.
   A lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék lehet.
   Az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi.