Egyre kevesebb az olyan család, alig akad utca, ahonnan valaki ne ment volna ki külföldre tanulni, dolgozni. Ez nem is baj, hiszen a más országokban tapasztalatot szerzők idehaza új szemléletet, munkamorált honosíthatnak meg. Hacsak nem maradnak kint végleg.

   Ugyanis mind gyakrabban akad erre is példa. A Tárki tavaly októberi felmérésének friss adatai alapján ugyan nem változott az országot elhagyni kívánó magyarok aránya, csak átalakult a szerkezetük.

   Ahogy a közvélemény-kutató adataiból kitűnik, nőtt azoknak az aránya, akik örökre itt hagynák az országot, és csökkent azoké, akik csak hosszabb-rövidebb időre mennének külföldre. Mint kiderült az ország lakosság 15 százaléka menne el, köztük különböző jellemzők alapján magasabb a dél-alföldiek és dél-dunántúliak aránya, a diplomával és az érettségivel rendelkezőké és a tanulóké. Ez utóbbi csoport tagjainak 67 százaléka menne el és ez kirívóan magas arány.
   A tanulók durva elvándorlási szándékai mögött Sík Endre, a Tárki kutatója szerint az oktatási rendszer átalakítása játszhat szerepet – írta a Világgazdaság. A szakember úgy véli, hogy a jövőt illető bizonytalanságtól sokan tartanak, és a legtöbb kutatás alapján a családalapítás nehézségei is szerepet játszanak a kivándorlásban.
   Az örökre kivándorlást tervezők aránya különösen 2015 elején ugrott hatalmasat, akkor a korábbi kétszeresére nőtt az érték. E csoport aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5–6 százalék között ingadozott – derül ki a Tárki felmérésből.