Miközben napjaink fő hírei többnyire a mindinkább megoldhatatlannak és irányíthatatlannak tűnő menekültáradatról szólnak, legalább ennyire riasztó a kivándorlás ügye is.

   Egy szakember szerint Európa nyugati fele munkaerőgondokkal küzd és a korábbi ázsiai, afrikai bevándorlók helyett ma már inkább a kulturálisan kevésbé különböző lengyeleket, magyarokat foglalkoztatják szívesebben.

   A német és az osztrák uniós munkaerőpiac teljes megnyitása miatt megugrást követően 2013 óta 10-14 százalékon stabilizálódott azok aránya, akik külföldön képzelik el jövőjüket. A Tárki legújabb felméréséről az intézet vezető kutatója az InfoRádiónak elmondta: a rövid és hosszú távú munkavállalás célországai elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.
A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. Idén áprilisban ez a korábbi kétszerese volt, júliusra pedig csak kis mértékben csökkent – mondta Sík Endre.
   Az átlag most 15 százalék, tehát a teljes felnőtt magyar lakosságnak 15 százaléka tervezi azt, hogy külföldre megy valamilyen célból. Ennél az aránynál sokkal magasabb bizonyos társadalmi csoportokban ez a jelenség. Hagyományosan minden évben, minden hónapban azt találják, hogy a fiatalok körében a legmagasabb, mert a fiatalok szabadabban gondolkodnak, mozognak, terveznek, kevesebb kötöttségük van, és könnyebben elszabadulhatnak.
   A tanulók 45, a 25 év alattiak 39, míg a 26 és 35 közöttiek esetében 28 százalék azok aránya, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. A külföldön munkát vállalók meg akarnak élni, karriert szeretnének csinálni, esetleg jobban akarnak élni. Közöttük nagyon sokan vannak, akik rendszeresen járnak haza, illetve akik küldenek haza pénzt. De akik középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, legtöbbjüknek nem Magyarországról Ausztriába ingázás, hanem inkább hosszabb távú munkavállalás a céljuk, és a magasabb jövedelem, a jobb megélhetés érdekében mennek – részletezte Sík Endre.