Ma azért is működik drágán az egészségügyi rendszer, mert egy beteg különböző szintű ellátása során sokszor újra és újra elvégzik a kötelező vizsgálatokat. Az orvosok ugyanis többnyire nem látják az előző leleteket, például a labor, ultrahang, röntgeneredményeket.

   Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba.

   Mindez a nemzeti egészségügyi informatikai (e-egészségügyi) rendszer projektjének nyitó konferenciája előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón hangzott al, ahogy az is, hogy a témakörben három uniós program fut, amelyeknek az összértéke tízmilliárd forint.
   A rendszer lényege, hogy a betegek orvosi dokumentumai (leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések, stb.), ha a páciens ehhez hozzájárul, akkor bárhol, bármikor elérhetők a kezelőorvosok számára, emellett mindenki lekérdezheti saját betegdokumentációit az ügyfélkapun keresztül.
   A rendszer sarkalatos kérdése az adatvédelem: a beteg megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. A digitális önrendelkezés során meghatározhatja, hogy ki, mikor, milyen esetekben láthatja orvosi dokumentációit. Ezeket jogszabályban fogják meghatározni, a betegek pedig az ügyfélkapun belépve rendelkezhetnek majd adataikról. Fontos eleme lesz a rendszernek az úgynevezett e-recept, amely felválthatja a papír alapú vényeket, amelyeket azonban az új rendszerben is megtartanak.
   Október végére lezárul az informatikai fejlesztés, majd egy tesztidőszak következik a bevont intézményekkel, háziorvosokkal. A tervek szerint 2016 második félévétől szabad csatlakozást biztosítanak az intézményeknek, 2017 első negyedévétől azonban minden egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz használni az e-egészségügyi rendszert.