Három év, mínusz százezer magyar
A világ népességének a száma rohamléptekkel halad a 8 milliárd felé, amelyet a becslések szerint 2050-re már meg is haladhat és siethet a kilencmilliárd felé, bár egyes optimista szakértők szerint a folyamat 2060 táján megfordul és nem nő tovább az emberek száma.
Ez persze még messze van, ahogy a magyar lakosság csökkenésének folytatódása sem biztos, bár a most napvilágot látott szakkötet szerint 2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.
Mindez a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből derül ki. A pénteken, Budapesten bemutatott kötet szerint a nyolcvanas évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb, a 2011-es népszámlálás és 2014 között 100 ezer fő a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye.
A korösszetétel alakulását az idősek arányának folyamatos emelkedése mellett a gyermekek arányának csökkenése jellemzi, jelenleg a népesség majdnem egyötöde betöltötte a 65. életévét, minden hetedik ember pedig 15 év alatti. A népesség elöregedése egyre erőteljesebb, 2006 óta már magasabb a legalább 65 évesek száma, mint a 15 év alatti gyermekeké.
A kutatás alapján a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, azonban 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma. E csoport zömét a szomszédos országokban egyszerűsített honosítás keretében magyar állampolgárságot szerzők jelentik.
Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás 2007 körül kezdett növekedni, majd 2011-től felgyorsult. A hagyományos célországok, Németország és Ausztria mellett Nagy-Britannia is egyre jelentősebbé vált. 2013-ban ugyanakkor az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött.
Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi – áll a Demográfiai Portré 2015 kötetben.







