Pillanatnyilag nem állítható, hogy a magyar közoktatás sikertörténet lenne. Az önállóságukat veszített intézményekben az egyenoktatás egyáltalán nem készíti fel a diákokat a kor kihívásaira. A kormányzat is érzi a hiányosságokat, változtatni készül.

   A munkaerőpiac igényeit a korábbiaknál inkább kiszolgáló szakképzés megvalósítása érdekében a szakképzés és felnőttképzés módosításáról döntött a kormány.

   A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. Az intézményekben az érettségivel szakmát, plusz egy éves képzéssel pedig technikusi minősítést is szereznek majd a diákok. Ugyanakkor a jelenlegi szakiskolák válnak szakközépiskolákká és a szakma megszerzéséhez szükséges három éves képzés után a tanulóknak lehetőségük lesz két év alatt az érettségi megszerzésére.
   Az átalítás során a tárca létrehozza a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, amely szakképzési centrumokat alakít ki a megyékben és a fővárosban. A centrumok a nagyobb szakképzési intézmények mentén jönnek létre és ezek tagintézményeiként működik majd a többi iskola.
   A módosítások nyomán visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, illetve szakképzési pedagógusi életpályamodellel kívánják vonzóvá tenni a munkavállalást, akár a mérnökök számára is. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződések számát a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre kívánják bővíteni 2018-ig, illetve a jelenlegi 7-8 ezerrel szemben 20 ezer vállalkozást kívánnak bevonni a gyakorlati képzésbe.
   A szakképzési centrumok idén júliustól jönnek létre, illetve 2016 szeptemberétől indul az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. A szükséges törvénymódosításokat a kormányzat április 21-én terjeszti az országgyűlés elé.