Úgy tűnik erősen vesztésre állnak – a vezető politikusainkkal az élen – az euroszkeptikusok. A legújabb felmérések szerint ugyanis nemhogy gyengült volna, de nőtt a magyarok bizalma az unió intézményeiben.

   Az EU kedvező megítélése mind Magyarországon, mind az unió egészében erősödött az elmúlt egy évben, az uniós intézményekbe vetett bizalom pedig Magyarországon továbbra is az EU-átlag feletti – derül ki az Eurobarometer magyarországi nemzeti jelentéséből.

   Mindezt szerdán mutattak be az Európai Bizottság budapesti képviseletén. A jelentésből, amely a tavaly november 8-17. között folytatott reprezentatív felmérés eredményei alapján készült, kiderül, hogy az Európai Unióról a magyar lakosság általánosságban kedvezően vagy semlegesen vélekedik. A 2014 őszi és az egy évvel korábbi eredményeket összehasonlítva mind Magyarországon, mind pedig az unióban valamelyest nőtt azoknak a száma, akik kedvező képet alkotnak az EU-ról: Magyarországon 35-ről 40 százalékra, az EU-ban pedig 31-ről 39 százalékra. Magyarországon az unióról kedvezően vélekedők aránya körülbelül megegyezik az EU összes tagállamában mért átlaggal, régiós összehasonlításban pedig csak Lengyelországban és Romániában jobb az EU általános megítélése.
   Az Európai Unió egyes intézményeibe vetett bizalom Magyarországon ugyancsak meghaladja az EU-s átlagot: a magyar lakosság 51 százaléka bízik az Európai Bizottságban – az uniós átlag 38 százalék –, és 52 százaléka az Európai Parlamentben. Azok aránya, akik bíznak a nemzeti kormányban (33 százalék) és a parlamentben (29 százalék) a régióban Magyarországon a legmagasabb, mértékük az uniós átlag körüli, de jóval kevesebben vannak, mint az EU-s intézményekben bízók.
   Az EU legjobb eredményének a magyar lakosság 53 százaléka a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását tekinti. Miközben a magyar válaszadók között a béke továbbra is az EU létének második legfontosabb eredménye, az ezt vallók mértéke tavaly óta valamelyest csökkent. Az EU harmadik legfontosabb eredményének a magyarok a diákcsereprogramokon való részvétel lehetőségét tekintik.
   A magyarok 43 százaléka érzékeli úgy, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit. Ez az érték emelkedést mutat a tavalyihoz képest (38 százalék), meghaladja az EU átlagát (40 százalék) és a régió középmezőnyében helyezkedik el.
   Az elmúlt évben duplájára növekedett azok száma, akik „európainak és magyarnak” érzik magukat (60 százalék), és nőtt azok száma is, akik elsősorban inkább európainak érzik magukat (10 százalék). Magyarországon relatív többségben vannak azok, akik szerint a demokrácia megfelelően működik az EU-ban (47 százalék), de e válaszadók aránya az elmúlt évben csökkent, csakúgy, mint a hazai demokrácia működésével elégedetteké (35 százalék).