Mindent lehet: megszavazták a vasárnapi zárva tartást

A legfrissebb felmérések szerint 870 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket egy átlagos vasárnapon. Tehetik is még szabadon három hónapon át, utána viszont változtatni kell a szokásukon. Ha akarnak, ha nem.

   Nem volt rá igény, sőt nagy a tiltakozás ellene, mégis megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben.

   Nem történtek egyeztetések, nem hallgatták meg a szakmai képviseleteket, nem elemezték a várható elbocsátások nagyságát, hatását, egyszerűencsak megszavazta a kormánypárti többség a kisebbik kormányzópárt által valamiért fontosnak tartott törvényt.
   A törvény elsősorban a legnagyobb foglalkoztatókat, a legnagyobb forgalmat lebonyolító bevásárlóközpontokat, a többségében külföldi tulajdonban lévő szuper- és hipermarketeket, az ott dolgozókat sújtja, illetve az oda vásárolni járó százezreket, ugyanis a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.
   A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig ezeken a napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.
   A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.