A korrupciót nehéz feltárni, hiszen sem az ellenszolgáltatás reményében pénzt, megrendelést, pozíciót, adó, sem az azt kapó fél nem érdekelt mindennek feltárásában. S, hogy tisztázzuk, már az előre adott jatt, kenőpénz, paraszolvencia is korrupciónak számít.

   Nem változott tavalyhoz képest világszinten a magyarországi korrupció mértéke a Transparency International (TI) felmérése szerint. A vizsgált 175 országból Magyarország a 47. helyen áll, de a kelet-európai régión belül eggyel hátrébb csúszott a rangsorban.

   Mindez a civilszervezet huszadik alkalommal elkészített korrupciós érzékelési indexe (CPI) eredményét ismertető budapesti sajtótájékoztatón hangzott el szerdán.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: a nyáron zárult felmérésben Magyarország idén, a tavalyi eredményt megismételve, 54 pontot ért el azon a skálán, amelyen a 100 pont jelentené a korrupciómentességet.
   Az Európai Unión belül a 2013-as eredményhez képest eggyel rosszabb 21. helyen áll az ország, az Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária alkotta régióban pedig a hatodik helyen, miután tavalyhoz képest Lettország eggyel előrébb került a rangsorban.
   Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel, és a régióban is folyamatosan csúszunk lefelé – értékelte Martin József Péter. Elmondása szerint a magyarországi helyzetet az elmúlt évek minden olyan kormányzati intézkedése súlyosbította, amelynek következtében csökkent az átláthatóság, gyengült a demokratikus intézményrendszer és a versenyképesség. Ezek közé sorolta az idei „szabad, de nem tisztességes, kampánykorrupció uralta” választásokat, a trafikokkal és takarékszövetkezetekkel kapcsolatos „legalizált tulajdonátcsoportosításokat” és a kiszámíthatatlan jogalkotást, amely, mint mondta, alacsony beruházási rátát eredményez.