Ahogy országszerte, úgy Fejér megyében is rengeteg ember veszítette életét a húszadik század világégései során. Vannak települések, ahol emlékműveken sorjáznak a helyi hősi halottak nevei, másutt rövid életüket, értelmetlen halálukat a feledés homálya takarta be.

   Az 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyveken alapuló kataszter elkészítését kezdte el nemrégiben a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, amely így szeretne teljes adatbázist alkotni a két világháború Fejér megyei hősi halottairól.

   Ezt jelentette be Czetz Balázs, az intézmény megbízott igazgatója a megyei múzeummal közös keddi sajtótájékoztatóján.
   A levéltár az anyakönyvezett katonai és polgári áldozatokat településenkénti bontásban igyekeznek összeállítani. Az igazgató megjegyezte, hogy a kutatás alatt érdekes információkra számítanak az 1956-os eseményekkel és az izraelita áldozatokkal kapcsolatban is.
   A kutatók a jövőben minden megyei települést megkeresnek, hogy az ott felállított első és második világháborús emlékműveken szereplő neveket is hiánytalanul feljegyezhessék. Az adatbázisban rögzítik a hősi halottak összes személyes adatát, amely teljes egészében a kutatók rendelkezésére áll majd és a települések saját honlapjaikon is elérhetővé tehetik.
   Demeter Zsófia a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy nagy szükségük lenne a jelenleg magánkézben lévő világháborús tárgyi emlékekre, mert azok segítségével tudnának igazán teljes képet adni a két korszakról. Megemlítette, hogy írott, tárgyi és képi anyagokat várnak, amelyek tovább gazdagíthatják a közgyűjteményeket és közelebb vihetik a fennmaradt emlékeket a nagyközönséghez.
   A gyűjtőmunkát már elkezdték, mondta el Bányai Balázs, a múzeum történésze és felvették a kapcsolatot a hagyományőrző szervezetekkel és magángyűjtőkkel. Közölte, hogy a felajánlások mindkét intézményben leadhatók.