Gyors körkérdésünk nyomán kiderült, hogy közvetlen környezetünkben, ahogy persze másokéban is, szép számmal vannak, akik már voltak, nemrégiben jöttek haza, netán éppen most keresnek külhoni (idény)munkát. Szakemberek legalább félmillióra teszik a távollévőket.
A számukat nehéz megbecsülni, de nagyon sokan lehetnek. Azokról többet tudunk, akik legalább egy éve már külföldön dolgoznak. Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma a KSH egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérése szerint.
Az adatokat szerdán ismertették a kutatás vezetői Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH). A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya.
Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával). A kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.
A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, „A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában” című projekt, a SEEMIG keretében végezték. A felmérésben részt vett többek között a szerb statisztikai hivatal, a bécsi egyetem, a KSH népességtudományi kutatóintézete és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
A SEEMIG stratégiai, fejlesztési projekt keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk fordulópontja” vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó európai uniós és EFTA-országok tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) gyűjt és rendszerez. Az 1989 utáni magyar kivándorlást e három adatforrás együttes használatával lehetett feltérképezni.