Herman Ottó-szobrot avattak szombaton Agárdon az új kerékpárút és sétány mellett, tisztelegve az 1914. december 27-én, Budapesten elhunyt természettudós, néprajzkutató, polihisztor emléke előtt.

   Herman Ottó 1835. június 26-án született Breznóbányán, szepességi szász családban. Eredeti neve Carl Otto Hermann volt. Orvos apját 1847-ben a Felvidékről áthelyezték Alsóhámorba, így a fiú a miskolci evangélikus főgimnáziumban folytatta tanulmányait.

   Később beiratkozott a bécsi politechnikumba, de azt apja korai halála miatt nem fejezhette be. Autodidakta módon természettudományi tanulmányokat folytatott. 1866-ban a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet preparátora lett, ekkor jelentek meg első írásai. 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának őrsegédje lett. 1877-ben elindította a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettudományi Társulat megbízására készítette el Magyarország pókfaunáját feltáró háromkötetes könyvét, amelyben 314 pókfajtát (36 új fajt) írt le. A Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal. 1879-ben Szeged, majd később Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották.
   Herman Ottó a tudományos madártan, az ornitológia megalapítója Magyarországon. Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, annak nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 1893-ban létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot (a később Madártani Intézetet). Haláláig az intézmény igazgatója volt. Az általa megindított Aquila című folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma lett.
   A szoboravatáson L. Simon László államtitkára avatóbeszédében kiemelte, hogy olyan szoborparkot álmodtak meg Tóth István, Gárdony város polgármesterével közösen, amely a Velencei-tóért sokat tevő természettudósoknak és természetíróknak állít emléket. A Gárdonyban élő kormányzati vezető reményét fejezte ki, hogy egy évtized alatt egyfajta panteon jön majd létre az agárdi szabadpart mellett. A szoboravatáson elhangzott: Herman rendszeresen megfordult és sokat dolgozott a tóparton, sokat írt az ott folyó vadászatról, valamint a lehető legteljesebben foglalta össze a magyar halászatot, s könyvében helyet kapott a Velencei-tó is. Herman Ottó szobrát Kontur András készítette, aki süttői mészkőből formálta meg a polihisztor mellszobrát.
   Agárdon – Gárdony város egyik településrészén – utca és iskolanév is őrzi a neves ornitológus Chernel István emlékét. Miután jövőre Chernel-emlékév lesz így az elképzelések szerint a szoborparkban ő kapja majd a következő szobrot.
   Az avatóünnepségen Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója kiemelte, Herman Ottó munkássága nem állt meg az országhatáron belül, hiszen könyveit a megjelenésük után azonnal lefordították németre és angolra. Hozzátette: a természettudós madarakról írt első könyve 80 ezer példányban jelent meg.
Hermann Otto a néprajztól a nyelvészeten át a madarak és pókok zoológiájáig, a gazdaságtól a felsőoktatáson át a politikáig mindennel foglalkozott, de egyikkel sem felületesen, hanem minden részletre kiterjedően – derült ki a főigazgató megemlékezéséből.