Újabb sarc a vállalkozásoknak, amely különösen a mikrovállalkozásokat sújtaná. Az egyszerinek indult, majd évessé vált kötelező kamarai regisztrációs díj is megterhelő, különösen annak ismeretében, hogy a vállalkozások többségének szinte semmi használhatót sem nyújt a kamara.

   Kötelező kamarai tagságot vezetne be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A Népszabadság birtokába került MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a tagdíj pedig kategóriánként változó.

   Az MKIK-nál készült előterjesztés szerint a szervezet azért lépne fel a kormánynál, hogy 2016 januárjától minden cég számára tegyék teljesen kötelezővé a tagságot. A Népszabadság birtokába került előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is. Az indoklás szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része a ma kötelező regisztrációt és a kamarai hozzájárulás megfizetését már ma is tagságként éli meg. Hangsúlyozzák, hogy az agrárgazdasági kamarában már létezik a kötelező tagság.
   A kötelező tagsággal párhuzamosan természetesen egységesítenék a kamarai tagdíj mértékét is. Az új tagdíjnak legalább akkora forrást kell biztosítania, mint amennyit a tagdíj és a kamarai hozzájárulási díj együttesen most jelent.
   Az önkéntes tagok kevesebben vannak és többet is fizetnek, vagyis az egységesítés annyit jelent majd, hogy a jelenlegi tagoknak csökken a díjuk, míg a most csak a kötelező ötezret fizetőknek növekedhet majd. Arról egyelőre nem tesznek említést, hogy pontosan mennyi is lenne az egységesen, a kötelező kamarai tagság után fizetendő összeg.
   A kis- és középvállalkozások éppen annyit fizetnének kötelező kamarai díjként, mint a nagyobb cégek, a multinacionális vállalatok vagy a pénzintézetek. Azonban a kisvállalatok – kisebb gazdasági súlyuk miatt – kevesebb beleszólást kapnának a kamara életébe, mint a náluk sokkal jelentősebb pozíciót betöltő nagyok. A javaslat tulajdonképpen előkészíti a nagyvállalatok, bankok, biztosítók és multinacionális vállalatok hatalomátvételét az MKIK irányításában – írta a Népszabadság.