Sokszor hallani róla, de a legtöbben nem is értik, hogy mit takar. A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni, vagyis a szegényebbeknek sok pénzt ad az EU.

   Az Európai Unió által a kohéziós alapon keresztül a kelet-közép-európai régióba érkező pénzügyi segítség a 2014-2020 közti időszakra felér egyfajta Marshall-tervvel – állítja az Erste Group gondozásában kiadott, a Ceská sporitelna EU irodája által készített elemzés.

   A kelet-közép-európai hatok (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Horvátország - CEE-6) számára a 2014-től 2020-ig tartó időszakra az EU strukturális és beruházási alapjaiban 167 milliárd eurós előirányzat áll rendelkezésre, ami az összes EU-támogatás közel fele – szerepel az MTI-nek eljutatott közleményben.
   Magyarország a nyertesek között található a GDP-hez viszonyított támogatás mértékében, hiszen a legnagyobb mértékű támogatás, az éves GDP 3,2 százaléka hazánkba áramlik, megelőzve a Balti-államokat is ahol ez az arány a GDP 2,9-3,0 százalékát teszi ki.
   Az EU-pénzek felhasználása terén, Magyarország a kijelölt források 59,3, százalékát le tudta hívni a 2007-2013-as időszakban. Az EU-forrásokból származó előirányzat összesen 21,91 milliárd eurót, vagyis fejenként és évente 316 eurót tesz ki a következő hét évben.
   A Nemzetgazdasági Minisztérium fő fejlesztési területként a foglalkoztatást és a mobilitást, valamint a kkv-k versenyképességének növelését jelölte meg. A kormány bejelentése szerint az EU-források mintegy 60 százaléka a gazdaság fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti majd elő. Emellett hét százalék jut az oktatásra, a munkaerő képzésére és az élethosszig tartó tudás elősegítésére. Az Erste elemzőinek véleménye szerint a magyar gazdaságban az egyik szűk keresztmetszetet a munkaerő képzése jelenti, ezt a területet mindenképpen szükséges lenne fejleszteni.
   Az EU kohéziós politikájáról az elemzés szerint általánosságban elmondható, hogy minél fejlettebb egy tagállam gazdasága, annál kevesebb pénzt kap az EU strukturális és beruházási alapjaiból. A CEE-6 régióban az EU-források 90 százalékos felhasználása évi 0,3-0,8 százalékkal növeli az átlagos GDP-növekedést a 2014-től 2020-ig tartó időszakban.