Április 6-ára írta ki az országgyűlési képviselő- választást a magyar köztár- sasági elnök. A jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására.

   A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően. A hivatalos választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 15-én kezdődik.

   Mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 7. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, a „kopogtatócédulát”. A kopogtatócédula mint ajánlószelvény az új választási rendszerben megszűnt, helyette ajánlóíveken lehet majd ajánlásokat gyűjteni. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.
   Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 3-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. A mostani választáson egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat.
   Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.    Az országos listákat legkésőbb március 4-én kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).
   A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 4-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak. Korábban annak a választókerületnek a jelöltjeire szavazhattak, ahová átjelentkeztek.
   Az országgyűlési képviselők választása a tavalyi törvénymódosítás miatt már csak egyfordulós, a választópolgárok azonban a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének a 106 egyéni választókerület közül a sajátjukban képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
   Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. A töredékszavazatok és a maradék mandátumok elosztását, a Victor d'Hondt belga matematikus 1878-ban kidolgozott egy meglehetősen bonyolult rendszerével, az úgynevezett. a D'Hondt-módszerrel határozzák meg.