Furcsa módon távolítja el a pártok választásától a szavazók egy részét az új választási törvény. Aki önmagát nemzetiséginek vallja és kitölti a regisztrációs kérelmet, nem szavazhat pártra a parlamenti választások alkalmával, tavasszal.
A napokban több mint 4 millió magyarországi háztartás postaládájába érkeznek meg a nemzetiségi regisztrációs kérelmek nyomtatványai, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küld a választópolgároknak.
A dokumentumon lehet nyilatkozni arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ez alapján kéri felvételét a névjegyzékbe. A jogszabályban elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Az íven külön lehet dönteni arról, hogy valaki az őszi nemzetiségi mellett a tavaszi országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni az országgyűlési választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem csak a saját nemzetiségének listájára szavazhat. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.
Ugyanezen a most postázott nyomtatványon lehet nyilatkozni arról is, ha valaki meg akarja tiltani személyes adatai kampánycélú kiadását, valamint arról is, ha valaki fogyatékossággal élőként segítséget kér választójoga gyakorlásához. E két nyilatkozat azonban nemcsak a nemzetiségi, hanem az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra is vonatkozik. Így például a vakok és a gyengén látók Braille-írással készült értesítőt, szavazósablont kérhetnek, a mozgásukban korlátozottak pedig akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását is.
A nyilatkozat fénymásolható is, a www.valasztas.hu oldalról pedig letölthető. A dokumentumot személyesen és postai úton is el lehet juttatni a polgármesteri hivatalokban működő helyi választási irodákhoz.