Agárd, a Velencei-tó környéke volt a második otthona az egyik legtermékenyebb hazai zeneszerzőnek, akit a legtöbb ember csak a zenéiről ismert. A halál is Agárdon érte. 

   Életének 72. évében a hét végén váratlanul elhunyt dr. Vukán György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész – erősítette meg az MTI-nek pályatársa, Szakcsi Lakatos Béla kedden reggel.

    Elmondása szerint Vukán Györgyre hétfőn törték rá az ajtót agárdi nyaralójában, miután két napja nem adott életjelet magáról. Halálának oka egyelőre tisztázatlan.
   - Néhány nap múlva ünnepelte volna a születésnapját, készült rá, ahogy a következő koncertjeire is. Értetlenül és lesújtva gondolok váratlan és magányos halálára. Ötven éven át egyik legjobb barátom, kollégám volt, akivel nemcsak zenei téren, hanem hitbéli és hétköznapi kérdésekben is szinte azonosan vélekedtünk – mondta az MTI-nek Szakcsi Lakatos Béla.
   Vukán György, akit a velencei-tavi és székesfehérvári tévénézők pár évvel ezelőtt, az azóta megszűnt Tó Tévében a vele készült hosszabb interjúból is megismerhettek, 1941. augusztus 21-én született Budapesten. Orvos édesapja Kőszegen alapított kórházat, Vukán ott töltötte gyermekkora egy részét. Háromévesen derült ki, hogy abszolút hallása van, a zongorán ekkor már könnyedén eljátszotta a hallott dallamokat. Nyolcesztendős zeneiskolásként lépett először közönség elé.
   A Zeneakadémiára tizennégy évesen, egy zongoraverseny megnyerése után felvételi nélkül került. Tanulmányait a középiskolával párhuzamosan fejezte be, majd fogorvosi diplomát is szerzett, kitűnő eredménnyel. 1965-től másfél évtizedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának tanára volt. 1985-ben megalapította a Creative Art Ensemble-t, amelynek egy személyben volt karmestere, művészeti vezetője és komponistája, s amelyből később több formáció is kinőtt.   
   Több mint hatvan éven át szerepelt a pódiumon és számtalan műfajban kipróbálta magát. Írt operát több balettzenét, szimfonikus versenyműveket, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, és II. János Pál pápa látogatására misét. Mintegy 150 film zenéjét szerezte, így Bacsó Péter (A tanú, Megint tanú, Ki beszél itt szerelemről?, Te rongyos élet, Hamvadó cigarettavég) és Fábri Zoltán (141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét) alkotásaihoz, de komponált zenét tévésorozathoz (Linda), rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz is, s ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólamát.
   Művészeti tevékenységét tucatnyi díjjal ismerték el, többek között a Kossuth-díjjal is. Zenei pályafutásával párhuzamosan több évtizeden át gyakorló fogorvosként is dolgozott.