Az átlagember a korrupcióval legfeljebb csak úgy találkozik, hogy ő ad csúszópénzt, paraszolvenciát, jattot a szolgáltatásért, gyógyításért, de őt aligha akarja bárki is „megkenni”.

   A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval szembesülne, és az a legrosszabb arányt jelenti Európában – mondta a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója a tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

   A TI adatai szerint a németek 94, a britek 91 százaléka jelentené, ha ilyesmit tapasztalna – mondta Martin József Péter a TI magyaroszági vezetője, aki még azt is hozzátette, hogy a közérdekű bejelentéstől tartózkodók 41 százaléka azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyben, a tétlenek 21 százaléka pedig azt mondta, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.
   A kutatások adatai szerint a magyarok többsége, vagyis 61 százaléka szerint nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és az emberek többsége a politikai pártok esetében tartja a legsúlyosabbnak a helyzetet. A magyarok egy ötfokú skálán 3,8 pontra értékelték az állami korrupciós helyzet súlyosságát. Csak a megkérdezettek egy százaléka szerint egyáltalán nem probléma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció – mondta a szakember.
   A magyarok szerint az állami és önkormányzati ügyintézésben a személyes kapcsolatoknak óriási a szerepük, ezek csak a megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fontosak. A lakosság több mint fele úgy látja, hogy komoly összefonódás van egyes cégek, cégcsoportok és a kormány között, míg a népesség 48 százaléka szerint teljesen hatástalan a kormány küzdelme a korrupció ellen.
   A globális adatok alapján – bevallásuk szerint – az emberek 27 százaléka fizetett már kenőpénzt, a vizsgált uniós tagállamokban ez az érték átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 12 százalék. Az összes vizsgált országot tekintve a legtöbben a rendőrségnek fizettek, Európában és Magyarországon inkább valamely egészségügyi szolgáltatásért.
   A TI kétévente készít globális felmérést a korrupciós helyzetről, ezúttal 107 országot, köztük 20 európai uniós tagállamot vizsgáltak meg, Magyarországon tavaly novemberben végezték el a kutatást. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a korrupció több mint 15 éve áll a bizottság figyelmének középpontjában. Nem magyar jelenségről van szó, minden tagállamot és a világ minden országát érinti ez a probléma – mutatott rá.