Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám, azaz az egy nőre jutó élve születések száma az uniós tagállamok közül 2011-ben az Európai Unió statisztikai hivatala szerint.

   Átfogó megoldásokat kell keresni az európai társadalom öregedésének megállítására. Az Európai Parlament szakértői szerint meredeken növekszik a lakosság átlagéletkora, az idősek aránya a társadalmon belül.
   Az elemzői egyetértés szerint a közép-európai országok esetében nem lehet ugyanúgy alkalmazni bármilyen beváltnak mondott nyugat-európai bevándorlási és munkaerő-piaci modellt. A szakértők az Európai Néppárt által szponzorált Európai Ötletek Hálózata nevű elemzőközpont konferencián egyetértettek abban, hogy az öregedő társadalom problémájával küzdő volt szocialista országoknak kombinált és átfogó megoldásokat kell találniuk.
   Az általános tendencia szerint a gazdasági bizonytalanságok és a munkanélküliség növekedése miatt csökken a gyermekvállalási hajlandóság, ez valamint az orvostudomány fejlődése az idősek számának és lakosságon belüli arányának növekedését vonja maga után. Költségvetési szempontból ez jelentős adóbevétel-kiesést és fenntarthatatlanul magas nyugdíjkiadásokat eredményezhet, és egyesek szerint már eredményez most is.
   Az EU statisztikai hivatala szerint 2011-ben az uniós tagállamok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám (1,23), azaz az egy nőre jutó élve születések száma. S bár uniós átlagot nem tudott az Eurostat adni, mivel több tagországtól nem érkeztek adatok, a kelet-európai országokban a magyarénál magasabb az arány: Csehország 1,43, Szlovákia 1,45, Lengyelország 1,42, Szlovénia 1,56.
   A Varsói Egyetem professzora Krystyna Iglicka példaként említette, hogy 50 éven belül minden harmadik lengyel nyugdíjas lesz, a tendencia hasonló a többi kelet-európai országban is, ezért átfogó megoldást kell találniuk a népesedés csökkenésének megállítására.