Magyarország a legrosszabb besorolást kapta a külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.

   A Transparency International (TI) tegnap juttatta el az MTI-hez a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéséről szóló beszámolóját.
   A jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig – köztük Magyarország is – alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményében vállaltakat.
   Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól. Hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.
   A nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint negatívum, hogy hatályon kívül helyezték a lobbitörvényt, és gyengítették az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
A szervezet emlékeztet, hogy a világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD megvesztegetés elleni egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azért, hogy harcot indítson a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az egyezmény 2000. május 31-től hatályos.