A magyar lakosság közel fele számít a munkanélküliség növekedésére, de drágulás és az inflációtól elmaradó jövedelemnövekedés is szerepel a várakozások között.

   A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek – derül ki a GfK Hungária felméréséből.
   A megkérdezettek közel kétharmada (62%) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A hitelfelvételi kedv is csökkent, a lakosság harmada úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek háttérben az áll, hogy a lakosság közel fele (44%) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.
   A megtakarításokról a vélemények szintén alig változtak az előző negyedévhez képest. A válaszadók 39 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, 23 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
   Stagnált a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya. Most 52 százalék az arányuk, tehát továbbra is minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze 8 százalék tartja érdemesnek.
   - 2010 őszén megtört a fogyasztói bizalom, ami az elmúlt hónapokban még tovább csökkent. A vásárlási hajlandóság a válság mélypontján, 2009. márciusban mért szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerep jut az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszer árak emelkedése – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.