Szeptember elsejétől tilos közutak kivételével, sóval, azaz nátrium-kloriddal síkosságtól mentesíteni az utakat.

   Ehhez csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények egészségét nem veszélyezteti, derül ki egy közel két évvel ezelőtt meghozott rendeletből.
   A konyha-, kő- vagy tengeri sóval való végzett síkosság-mentesítés ugyanis pusztítja növényeinket, megváltoztatja a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapotát, szennyezi vizeinket.
   A súlyos ártalmak mellett még szó sem esett a „kisebb” károkról. A só ugyanis véresre marja a háziállatok talpát, sóvirágossá teszi a cipőket, rontja az aszfalt minőségét.
   Magyarországon átlagosan ötven olyan nap van, amikor síkosak az utak és a hőmérséklet tartósan a fagypont alatt marad. A közutak jégmentesítése az önkormányzatok feladata, míg a házak előtti járdákért a tulajdonosok felelősek.
   A só helyett a homok időszakos használata megoldást jelenthet, de ez sem veszélytelen, hiszen tavasszal a homok szállópor formájában terheli a környezetet, a gyermekek egészségét.
   Sok országban találtak már megoldást a só kiváltására, igaz, ezek általában drágább eljárások, de mégis érdemes átvenni az ottani tapasztalatokat és használni a törékeny környezetet kevésbé, vagy egyáltalán nem károsító anyagokat.