Színe a vöröstől a barnáig és feketéig változhat, szinte minden zöldet lerág, májustól, a fagy beálltáig pusztít.

   Spanyolcsiga seregekkel küzdenek a Velencei-tó környékén, a kiskerttulajdonosok.
   A kellemetlen vendég az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon már elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Élőhelye a rét, láp, cserjés, erdő, kert. A parlagon hagyott területek és az elhanyagolt, gondozatlan kertek, vízlevezető csatornák partszegélye kiváló életteret biztosít a házatlan csigák tömeges szaporodásához, illetve a szomszédos földterületeken szétterjedésükhöz.
   A nagy kérdés persze az, hogy hogyan védekezhetünk ellenük? A Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a fekete ribizli, paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. Ugyanakkor a csiga besózása állatkínzás és egyúttal környezetszennyezés. 
   Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt indiai futókacsa, imádja fogyasztani a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sündisznó.
   Védekezésül kihelyezhetünk a csigák által kedvelt helyeken nedves deszkákat, zsindelyt vagy vizes zsákdarabokat, amelyek alatt kora reggel számos csigát gyűjthetünk össze. Eredményes lehet a mészpor vagy a szuperfoszfát műtrágya kiszórás a csiga járataira, de a leghatékonyabbak a szakboltokban kapható csigaölő szerek.