Kevesebb önkormányzati képviselőt választunk ősszel.

   A helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló, csaknem húszesztendős törvényt módosította az országgyűlés.

   Ősztől csökken az önkormányzati képviselők száma, és a helyi testületekben a jelenlegi 27 ezerhez képest legalább negyven százalékkal bizonyosan kevesebben ülnek majd. Ez a becslések szerint évi két-hárommilliárdos megtakarítást jelent a költségvetésnek.
   Önkormányzat valamennyi településen alakulhat, a polgármestert pedig továbbra is közvetlenül választják, így csupán a képviselő-testületek létszáma lesz kisebb. A száz főnél kisebb községekben ketten, ezer lakosig négyen, ötezres népességig hatan lehetnek helyi képviselők, de a testület egy tízezer fős kisvárosban is csupán nyolc főből áll majd. Most e településeken háromtól tizenháromig terjed a testület tagjainak száma.
   Kevesebb képviselőt választanak a nagyobb városokban is. Például egy 25 ezer lakosú településen tizenhét helyett tizenegy, egy százezres nagyvárosban harminckettő helyett húsz fő ül majd a testületekben. A képviselők száma a négyszázezres lakosságszámot nem meghaladó megyékben negyvenről tizenötre, a legnépesebb Pest megyében nyolcvanról harminckettőre csökken. A ma hatvanhat fős Fővárosi Közgyűlés létszáma pedig nagyjából harmincöt lesz.
   A tízezernél kevesebb lakossal rendelkező településeken – a közel 3200-ból mintegy háromezer tartozik e körbe – a mandátumszerzés szabályai változatlanok. Az indulók, akik a községekben alapvetően függetlenek, egyetlen közös listára kerülnek, s közülük a választók annyit jelölhetnek meg, amennyi a testület tagjainak száma. Azok lesznek képviselők, akikre a legtöbben voksoltak. A megyei közgyűlések esetében is marad a listás szavazás, bár ott a mandátumokat nem személyek, hanem a legnagyobb támogatottságot élvező szervezetek között osztják szét.