Sok kiskerttulajdonosnál verte ki a biztosítékot az a rendelkezés, amely szerint nem csak a tervezett, de akár az évtizedek óta meglévő, vagy akár évszázados kutakat is be kell jelenteni, ráadásul ehhez szakvéleményre is szükség van, amely csak tetemes költséggel szerezhető be. Mindennek a határidejét most ismét módosították.

   Három évvel kitolódik, 2023 végére módosul az a határidő, ameddig fennmaradási engedélyt kell kérni az engedély nélkül létesített fúrt és ásott kutakra Magyarországon. Erről a parlament döntött még május 19-én  – tudatta az Infostart.hu

   Ekkor hagyta jóvá a parlament a kormány nevében még április 28-án benyújtott T/10309 számú törvényjavaslatot, ennek részeként pedig a vízgazdálkodási törvény módosítására vonatkozó 20. paragrafust – vette észre a XIII. kerület Kertváros Faceboook-csoport.
   Az említett paragrafus szerint „A Vgtv. [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény] 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi … törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.” A javaslat indoklása szerint a hosszabbítást a járvány gazdasági hatásai indokolják, illetve az, hogy az állampolgárok kötelezettségein könnyítsenek.
   Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020. december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére. A mostani módosítás július elsejétől lép hatályba. Mivel a határidő meghosszabbítása a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért azt a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik.
   Ahogy a Facebook-posztban írták, Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése, vagyis működtetésükhöz a használatba vételi engedély kérése a helyi önkormányzat jegyzőjénél. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.