Gazdasági erőfölény = áremelés?
Újabb üzemanyagár-emelésre számíthatnak a magyar autósok?
A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint tovább csökken idén az olajkereslet és ezzel együtt az olajár is.
A globális olajkereslet a mostani becslés szerint idén napi 86,4 millió hordó lesz, 220 ezer hordóval kevesebb az áprilisban előre jelzettnél. A csökkenést a görög adósságválság hatásai és az eurózóna nehézségei következtében várhatóan visszaeső gáz- és olajkereslet indokolja. Vezető elemzők a héten úgy fogalmaztak: a 80 dollár feletti ár veszélyes, mert, az a gazdasági talpra állás egyik gátját is jelentheti.
Csak látszólag nem idevágó hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Mol Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt. (Mol) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt.
Bár a GVH az indoklásában megjegyzi, hogy bár az üzemanyagárak alakulását befolyásolja többek között a jövedéki adó mértékének, a kőolaj világpiaci árának, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának változása is, de az üzemanyagárak elmúlt időszakban történt változásai mégis felvetik azt a kérdést, hogy az árnövekedéshez mennyiben járul hozzá a Mol esetleges gazdasági erőfölényén alapuló indokolatlan árazása.
A versenyhivatal észlelései és a rendelkezésre álló piaci információk alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a Mol üzemanyagpiacokon 2006. január 1. óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túlzottan magasak, ezért a GVH 2010. május 11-én versenyfelügyeleti eljárást indított az olajipari vállalattal szemben.







