A gyógyításra, gyógyulásra vágyó magyar betegek saját bőrükön tapasztalják az egészségügyi ellátórendszer folyamatos romlását, amely többek között a hosszú vizsgálati és műtéti várólistákban, az elöregedett eszközparkban, leromlott épületekben, az orvosok és nővérek hiányában mutatkozik meg.

   Sportra, rekreációra és vallásra az EU-ban kiemelkedő arányban költött a magyar kormány 2018-ban is, az egészségügyi kiadásokban viszont sereghajtó az ország, továbbá kiemelkedően sok pénz megy el a bürokráciára a magyar költségvetésből. Az Eurostat csütörtökön közölt adatait az Euronews.com idézte.

   Holtversenyben Görögországgal GDP-arányosan Magyarország költött 2018-ban a legtöbbet a közszférára (8,3 %), ez 2,5 százalékkal magasabb az EU-átlagnál (5,8 %). A legkisebb arányban Írország szánt erre a területre pénzt (3,1 %). Arányban 1,3 %-kal az EU-átlag alatt költött a magyar kormány védelemre (0,9%), míg Lettország szánt GDP arányosan a legtöbbet erre a területre, 2,1 százalékot, a legkevesebbet pedig Írország (0,3 %).
   Közrendre és közbiztonságra az EU-átlagnál 0,6 százalékkal többet szánt a magyar kabinet, 2,3 százalékot. Ez a harmadik legmagasabb arány Bulgária (2,5%) és Horvátország (2,4%) után. A legkisebb arányban a dánok költöttek (0,9%).
   Sportra, rekreációra és vallásra a GDP 3,2 százalékát fordította Magyarországon 2018-ban. Ez csaknem a háromszorosa a 1,1%-os EU-átlagnak és 1,2 % százalékkal több, mint a második helyezett Észtországban. 2017-ben Magyarország többet fordított ezekre a célokra, akkor ugyanis 3,5 százalékot költöttek erre a három területre. Az EU-átlagnál valamivel nagyobb arányban ment pénz az oktatásra, fél százalékkal, a GDP 5,1 százaléka. Ezzel Magyarország holtversenyben a tizedik. Első Svédország 6,9 százalékkal.
   Az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük 18,6 százalékát költötték szociális juttatásokra. Magyarországon ez az arány mindössze 13,3 százalék, ezzel az ország a középmezőnyben szerepel az EU-tagállamok közt.
   Az egészségügyre fordított összeg Magyarországon arányaiban a harmadik legkevesebb, 4,7 százalék. Romániában és Luxemburgban is ez volt az arány 2018-ban. Kevesebbet egyedül a ciprusi (2,7 %) és a lett kormány szánt erre a területre. A legnagyobb GDP-arányban Dánia (8,3%) és Ausztria (8,2 %) költött egészségügyre – derül ki az Eurostat legújabb adataiból, amelyekből az Euronews.com szemezgetett.