Nagy valószínűséggel a legtöbb magyar ember a sajtok közül a trappistákat ismeri a legjobban, vélhetően a viszonylagos olcsóságuk okán. Úgy tűnik, egy év múlva akár el is felejthetjük ezt a közkedvelt sajtféleséget.

   Várhatóan 2020 végére eltűnik a ma ismert trappista sajtok jó része az üzletek polcairól. Az év végén ugyanis életbe lép egy fontos szabálymódosítás – hivatkozott az Infostart.hu a Pénzcentrum.hu információira.

   A magyar vásárlók kedvenc sajtja a trappista, de nem mindegy, hogy milyen tejterméket veszünk ezen a néven. A Pénzcentrum kiderítette, hogy a nagy minőségi eltérések oka, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más a leírása. Az első kötet ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappista sajtként eladni. A második kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítése elé, de ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha megkülönböztetett jelzéssel illetik termékük. Jelenleg azonban a gyártók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, mert az jóval költségesebb.
   A Nébih is vizsgálta a trappistákat, és arra jutott, hogy a hazai piacon található trappista sajtok élelmiszer-biztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog. Jellemzően a túl puha (nehezen reszelhető) állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni a fogyasztók.
   Emiatt még 2019-ben kiegészítették a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötetét a trappista sajtra vonatkozó fejezettel. A leírás a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is.    Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha az új szabályozás hatályba lép, akkor trappista sajtnak már csak azokat a sajtokat lehet nevezni, amit ma nagyjából a második kötet tartalmaz.
   A szigorúbb szabályok szerint a trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt.
   A Nébih arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a módosítás hatálybalépését követően csak azt a sajtot lehet majd trappistának hívni, amely megfelel az MÉ I. kötetébe beemelt kritériumoknak. Lehet továbbra is alacsonyabb árfekvésű oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártani, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba, amely nem utal a trappistára – írta a Péncentrum.hu információi alapján az Infostart.hu.