Az emberek zöme még csak a gondolattól is tiltakozik, hogy őt bármilyen módon valakik megfigyeljék, miközben a térfigyelő kameráktól kezdve az internetes felületekig igen sok helyről figyelhetik nagyjából valamennyiünk tevékenységét. 

   A Freedom House néhány nappal ezelőtt adta ki az internet szabadságáról szóló globális jelentését, amelyben az idén már kilencedik alkalommal dolgozta fel az ehhez kapcsolódó eseményeket és folyamatokat világszerte – tette közzé honlapján a civilszervezet.

   Az adatokból kiderül, hogy a világ internetező felhasználóinak 89 százalékát, nagyjából 3 milliárd embert figyelnek meg valamilyen módon a kormányok. A politikai és emberi szabadságjogok helyzetével foglalkozó független civilszervezet szerint a közösségi oldalakon keresztül nemcsak a választást igyekeznek bizonyos szervezetek befolyásolni, de a jelentésük szerint az általuk vizsgált 65 országból 40 már hozott létre olyan eszközt, amellyel azt monitorozzák, hogy mi történik a közösségi médiában.
   A Freedom House rangsorában Kína áll az első helyen, mint a legkevésbé szabad ország a világon, de Oroszország és Egyiptom is „nem szabad” besorolást kapott. A jelentés szerint a megfigyelés eredménye riasztó, a vizsgált időszakban a 65 országból 47-ben tartóztattak le felhasználókat politikai, társadalmi vagy vallási nézeteik miatt.
   Az idei jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az új kommunikációs csatornák már egyértelműen túlléptek korábbi rendeltetésükön, vagyis a felhasználók párbeszédét elősegítő szerepükön, és a közösségek feletti ellenőrzés, illetve a politikai manipuláció eszközévé váltak. A Freedom House értékelése szerint a vizsgált 65 állam közül 33-ban gyengült az internet függetlensége, miközben a listán szereplő országok közül 30 helyen úgy került sor valamilyen szintű választásokra, hogy 26 államban bizonyítható volt az online csatornák ilyen irányú befolyásolása.
   Pozitívum, hogy 16 országban javultak a mutatók az előző évihez képest, de tízből hét felhasználó olyan országban él, ahol az elmúlt évben vallási, társadalmi vagy politikai tartalmak online közzététele miatt börtönbüntetésre ítéltek embereket, kétharmad részük pedig olyan helyen netezik, ahol 2018 júniusa óta előfordult fizikai erőszak vagy akár gyilkosság is valamilyen online aktivitáshoz kapcsolódóan.
Magyarországot a 7,4 millió internetezővel a Freedom House a szabad kategóriába sorolja.
   Ez egyrészt azt jelenti, hogy a felhasználók számát is figyelembe véve a magyar internetezők a világ népességének legszerencsésebb felső ötödébe tartoznak, és a korábban említett problémák közül jellemzően csak a politikailag szélsőséges kommentelők koordinált fellépésével, félrevezető vagy hamisított hírekkel, robotokkal, netán a politikai apparátus által manipulált tartalommal kénytelenek együtt élni, miközben technikai vagy jogi korlátozások nem befolyásolják érdemben a felhasználást.