A hírolvasó ember vagy egyre idegesebbé válik a környezeti ártalmak híreit olvasva, vagy megrántja a vállát, ugyan már mit is tehet ő az ilyen nagy rendszerek ellen és ezzel egyidejűleg érdektelené válik számára minden hasonló híradás. Pedig azok a szennyeződések, műanyagrészecskék, nehézfémek, gyógyszerek és társaik, amelyek élelmiszereinkbe, ivóvizünkbe kerülnek, igenis kell, hogy érdekeljenek bennünket.

   A Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre – mondta a WWF, a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezetének élőfolyók programok projektvezetője kedden.

   Verő György, aki az állami hírtévé és rádió reggeli műsorának közös vendége volt, annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, és Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben. A projektvezető szerint a vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, majd hozzátette, hogy a Dunában kimutatott mennyiségek, például antibiotikumokból, nagyon kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak.
   A szakértő kitért arra, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben elsősorban a mikroorganizmusokra hat, ezekben rezisztenciát alakíthat ki. Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése a legkülönbözőbb problémákat okozhatja hosszú távon, köztük humán egészségügyi problémákat is, és kihat a természetben élő állatok populációjára.